Nyugodt viz fogadott bennünket.
Ez lenne az én szakaszom.Háromnegyed óra telhetett el érkezésünk óta és a kollégám már rögtön kapott a botja után. Egy gyors bevágást követően kijelentette, hogy "van rajta valami". Nem kellett sokat fárasztani, hamar megszákoltam a kiló körüli pontyot. Miután megcsodáltuk a jövevényt, a csalira forditottuk figyelmünket. Hernyó...talán ez volna a csodacsali? - merült fel mindkettőnkben a kérdés. Egy fecske nem csinál tavaszt alapon én csontival csaliztam úszós készségemet és pellettel illetve kukoricával erőltettem a fenekező szerelékeimet.
Fenekező botjaim készenlétben...várják a jóakaratot.Nem telhetett el sok idő a pontyocska érkezése óta, Zoltán barátom újból akaszt, én meg újból rohanok a meritővel. Ez úttal egy bő félkilós kárász jött, ugyancsak hernyóra. Amig Zoltán fenékre hernyóval fogta a halakot addig nekem mind úszós készségre jöttek amit csontival csaliztam. Nekem kárászokot, dévérkeszegeket, vörösszárnyú keszegeket és naphalakot sikerült fognom.
Pompás szinezet.A reggeli órák után a fenekező botok nem jeleztek több kapást. A nap többi részében úszós készséggel kisebb halakot fogogattam. A napot végül 42 darab hallal zártam.
Egy része a napi zsákmánynak.Amielőtt haza mentünk volna a fogott halakot mind vissza engedtem, had úszkáljanak és növekedjenek tovább.
Gyönyörű nap után gyönyörű naplemente.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése