Piroskák nyomában

Ezt az egész horgászélményt nem úgy kell elképzelni, mintha kimondottan pirosszemü kelékre horgásztunk volna, egy rakás etetőanyaggal, meg minden vonzó csalival.
Tulajdonképpen a Szotyor-i tavakra indultunk csukát fogni, de volt nálunk békéshalas felszerelés is, arra az esetre ha a csuka komák nincsenek étvágyuknál...
Elképzelésünk beigazolódott: a krokodilpofájú barátaink nem akartak enni. De még az aproságok sem. Végül úgy döntöttünk, hogy átmegyünk annyira szeretett tavunkra: a kerek-tóra Illyefalván. Amint megérkeztünk rögtön kiválasztottunk egy helyet, majd lepakoltunk és elővettük a botokat. Közben a vizet is szemügyre vettük, a halak látszólagosan étvágyuknál voltak: a vizfelszinen kisebb nagyobb mozgásokat, egy bokor melett még egy csukarablást is láthattunk.
Pár perc alatt a felszerelés bevetésre készen állt. Sokat nem is tétováztunk, nagyon szerettünk volna már halat fogni.


Bevetésre készen



Kapásra várva


Alig telik el pár másodperc, Szabi azt mondja hogy peccintése volt. Reflex szerüen az uszójára néztem, és olyan volt minhta káprázott volna a szemem... igazából az úszó a viz alá vette az irányt, nem káprázott a szemem... azaz kapása volt. Szabi megragadta az alkalmat és bevágott. Egy éhes piroska kivánta meg a csontit. A táska aljából elökerestük a vedert, megmeritettük vizzel és beletettük a halat. Igy szoktuk csinalni a kozös portré kedvéért...
A második halat nekem sikerült kifogni. Ez is egy ugyanakkora pirosszemü volt. A halak sorozatosan ettek kb. egy fél órán keresztül, aztán megérkeztek a szélhajtó küszök és elmentek a piroskák. Időközben egy nagyonkevés etetőanyagot beszórtunk, erre jöttek meg a küszök. Amint elfogyott a kaja, elmentek a küszok és megjöttek a piroskák. Egy félmaréknyi etetőanyag elegendo volt ahoz hogy újra horogra tudjuk csalni őket. Ahogy az etetőanyag oldódni kezdett újra megérkeztek a küszök. Ez igy ment egész délelőtt. Egyszer csak furcsa mozgást észleltem az úszómon, majd villámgyorsan eltűnt. Rögtön bevágtam. Érőteljesen húzta a 0,12-es monofilt, de végülis én kerültem ki győztesként. Ez is ment a vederbe. Ez a hal volt a legnagyobb a vederben.

A nap legnagyobb hala-az éhes piroska


A közös portré elmaradhatatlan...

Nemsokkal ez után Szabinak is villamgyorsan eltűnt az úszója. Az a hal is egy szebb példány volt. Amikor a többi hal közé tettük, jól láthatóan nagyobb volt mindeniknél. Délre végleg megálltak a halak, mi is megéheztünk, igy a hazamenés melett döntöttünk. Jó nap volt!

Catch...

...and Release